A három medve

A három medve dalszöveg, mese szöveg

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer az erdő közepén egy takaros házikóban három medve. Egy nagy, egy közepes és egy kicsi. A nagy medve mindig morcos volt, a középső állandóan aggódott, a kicsi pedig folyton csak kacarászott.

Egy nap kását főztek.
– Én csak a szamócás kását szeretem. – mormogott a nagy medve.
– De az még sosem sikerült, most sem fog. – aggódott a középső.
– Dehogyis nem! Hagyjuk hűlni, és addig menjünk ki az erdőbe szamócát szedni! – mondta a legkisebb.

Elmentek az erdőbe szamócáért. De ahogy eltűntek a bokrok között, a házikó mellett megjelent egy kislány. Rongyos volt a ruhája, fáradt volt, és nagyon éhes, így azonnal megérezte a finom kása illatát.
– Jó napot! Bocsánat, be teccik engedni? – kérdezte illedelmesen. De hiába, nem kapott választ. Végül azt gondolta, bemegy, és csak egyelten falatot megkóstól abból az ínycsiklandó kásából.
Odament az asztalhoz, felmászott a legkisebb székre, és egy mokkáskanállal belekóstolt az ici-pici tányérba. Csak egyetlen egyet!
– Hmm, de finom!
– Ó, talán nem haragszik meg a középső tányér gazdája, ha azt is megkóstolom. Neki úgyis sokkal többet szedtek.
Átmászott a középső székre, belemerítette a közepes tányérba a közepes kanalat, és kóstolt. Csak egyetlen egyet!
– Jaj, hát ez még finomabb!
– Júj, lehet hogy a nagy tányér gazdája sem haragudna. Neki még sokkal több van.
Át is mászott a legnagyobb székre, és az óriási tálból merőkanálnyi kanállal kóstolt. Csak egyetlen egyet!
– Uuh, de jól laktam! Biztos nem haragszanak meg ha lepihenek egy picikét! – mondta, és befeküdt a legnagyobb ágyba, de meg se bírta mozdítani a takarót. Átmászott a középsőbe, de túl magas volt a párna. Aztán bebújt a legkisebb ágyikóba, és úgy aludt, mint a bunda.

A medvék nemsokára hazaérkeztek, és észrevették, hogy valami nincs rendben:
– Ki merészelt enni a kásámból?
– Használták a kanalamat? Még elkapok valami nyavalyát!
– Valaki fekszik az ágyamban!

A Kislány felébredt, és úgy megijedt a három medvétől, hogy kiugrott az ablakon, és szaladt, ahogy csak bírt. A három medve rohant utána:
– Várj meg minket!
– Elkapunk te betörő!
– Megállj, te tolvaj!

A kislány végigszaladt az erdőn, de a medvék futottak utána.
Aztán átbújt egy lyukas farönkön, a kis medve átszaladt utána, a közepes jól lehajolt, de a nagy medve úgy beragadt, csak a feje lógott ki:
– Te tolvaj, most már aztán tényleg felbőszítettél!
A kislány átszaladt egy fahídon. A kicsi medve rohant utána, de a közepes alatt ropsz! Egy reccsenéssel összeomlott a híd:
– Te betörő! A végén még felfázok a hideg vízben!
Végül a kislány egy völgybe jutott. Ott aztán nem tudott felmászni a sziklákra, és a legkisebb medve utolérte:
– Jajj de aranyos maci vagy!
– Én? Ööö,mi? Még senki sem szólított Macinak.
– Tényleg? Pedig nagyon cuki vagy!
T- e meg aranyos kislánynak nézel ki.
– Köszi! És szuperül főzök ám!
– Komoly?
– Aha, például mézes puszedlit, meg szedres palacsintát vagy szamócás lepényt.
– Szamócás lepényt?! Az a kedvencem.
Végül visszamentek a házikóba, és a kislány olyan finom süteményt sütött , hogy mindannyian szuperül jóllaktak.