KerekMese YouTube Csatorna KerekMese YouTube Csatorna KerekMese a Twitter-en KerekMese YouTube Csatorna

Lili a méhecske

Iratkozz fel a bal alsó kis harang ikonra kattintva!

Lili az utcán nézte a bodobácsokat, amikor megjött a szomszéd egy csupor mézzel, ami mellett egy méhecske zömmögött. Lili azonnal elszaladt, mert utálta a méhecskéket…

A hozzászólások ki vannak kapcsolva.

Lili a méhecske dalszöveg, mese szöveg

Lili az utcában sétálgatott, amikor meglátott nehény bogarat a betonon:
– Sziasztok bodobacsok, vigyázzatok, erre ne gyertek, mert tuti rátok lép valaki.
– Szia Lili!
– Szia Szofi, vigyázz a bodobácsokra!
– Ja persze, hihi.
Pont arra jött a szomszéd bácsi is:
– Sziasztok kislányok, hát ti mit kószáltok errefelé!
– A csak nézzük a bodobacsokat!
– Á, az jó, és mondjátok csak szeretitek a mézet?
– Hát Persze.
– Akkor tessék.
– Jajj. Ááááááá!
– Mi az Lili?
– Utálom a méhecskéket; Aaaaaaaaa!
– Hmm, akkor szia…

Lili bement a szobájába.
– Megvagy… most már biztos nem csípsz meg!
És le is feküdt a szokásos délutáni alvására.
Épp hogy elaludt, hirtelen egy csillogó rózsaszín méhecske szállt az ágyára. A méhtündér volt az:
– Na te kislány, kapsz egy ajándék csípést, nem is akármilyet!
– Áucs!
Lili azonnal felébredt, de olyan furcsán érezte magát:
– Mi történt a kezemmel? És mi ez itt a hátamon? Csak nem méhecske lettem? Üöüö… Ez nem lehet igaz!
Átrepült a párkányra.
– Ez a repülés milyen fárasztó…
– Ááá!
Suhant tovább a mező felé, amikor mellérepült egy másik méhecske:
– Szia Miri vagyok.
– Oh, én meg Lili.
– Új vagy a kasban? Még nem láttalak…
– Hát még én sem magam…te nem tudod mi ez itt a hatsómon?
– Az ott a fullánkod! Azzal tudsz csípni, ha valaki megtámad. De vigyázz, mert csak egyszer tudod használni, utána bele is pusztulsz!
– Jó majd vigyázok, és mi ez a kosár a kezemben?!
– Hát oda kell begyűjtenünk a virágport Na, gyere velem. Menjünk vissza a kasba!
Együtt repültek a méhkasba:
– Váó, milyen szupi ez a hely, és milyen nagy.
– Hú. Biztos csak ma reggel keltél ki, azért nem jártál még itt, ugye?
– Hát, biztos…
Miri megmutatta az egész kast:
– Ők ott a tisztitók, etetők, raktárosok, szállítók, és azok ott a gyűjtők, pont mint mi!
– És ők kik?
– Á, csak a poszméhek, ők mindent összeposzolnak. És nézd az ott a méhkirálynő!
– Hú nagyon csini.
– Bizony, ő itt mindannyiunk anyukája.
– Neee, de nekem van már anyukam!
– Pedig de! .
– Mirikem, nincs lazsálas, a darazsak megint elvitték a fél termést, úgyhogy indulas!
– Jól van anya, megyünk már.
– De miért hagyjátok, hogy elvegyek a darazsak a termést?
– Mert ők még a királynőnél is nagyobbak és erősebbek.
– Hmm…

Kirepültek, egyenesen a mező közepére. Miri megmutatta, hogyan kell gyűjteni a virágport.
– Nézd, itt van.
– A köszi..
– Hú nem is tudtam, hogy ilyen nehéz a virágpor. Mint egy kőszikla!
– Nyugi, pihenhetünk egy kicsit.
Megpihentek egy pitypangon, és nézték a naplementét.
– Ó Miri, ennél szebbet még sosem láttam!
– Na ugye? Azért nem is olyan rossz méhecskének lenni!Gyere, mindjárt lemegy a nap, és kint rekedünk.
– És akkor mi van?
– Hát elgémberedünk, és nem tudunk visszajutni a kasba.
– Húha! Jó, akkor induljunk!

Egyenesen a kas felé repültek, amikor Bummm! egy darázs nekikszáguldott és ők a földre zuhantak.
– Úristen mi volt ez?
– Hát egy darázs.
A darázs felkapta a két teli kosárkát és elszelelt.
– Hahahhaha!
– Ó, jól vagy Miri?
– Igen, csak vizes lett a szárnyacskám!
– Gyere segítek!
– Ne, mert te is vizes leszel, inkább menj és hívj segítséget.
Lili visszaérkezett a kasba.
– Gyorsan, segítsetek! Miri szárnya vizes lett, és kint rekedt, vissza kell hoznunk!
– Nagyon hideg van kint, hiába mennénk érte, mind odavesznénk.
– Szóval senki sem segít? Akkor egyedül mentem meg!
Lili kirepült, és pont egy méhész előtt találta magát:
– Héj, te kis bolond, mit csinálsz itt ilyen késő este?
– De Lili már nem bírta, átfagyva zuhant a földre, egyenesen Miri mellé.
– Ketten is vagytok? Na gyertek csak…
– Köszönöm Lili, hogy visszajöttél értem!
– Hát szivesen!
– Jajj Vigyazz a fullankod!
– Micsoda? Jaj, ne. Akkor én most…
– Neee!
Lili az ágyában ébredt:
– Megvagy!
– Neee! Szegény méhecske, ő nem bánt.
– Jól érzed magad Lilikém?
– Képzeld anyu álmomban, hogy méhecske voltam, és gyűjtöttem a virágport, te pedig egy gyönyörű méhkirálynő voltál.
– Méhkirálynő? Hmm, nem rossz. Na jó, akkor elengedem.
Lili azóta már nem fel a méhecskéktől, és ha egy mégis a szobájába téved, csak kiengedi az ablakon.