Tomi és a Dínó – Tomi mesék

Tomi és a Dínó – Tomi mesék dalszöveg, mese szöveg

Tomi és Peti bent voltak a házikóban, és leckét írtak.
– Kész a kettes!
– Nekem is!
– Kész a hármas!
– Nekem is!
– Kész a négyes!
– De nincs is négyes.
– Tudom, csak ellenőriztem hogy figyelsz-e!

Már csak az olvasás házi volt hátra, egyetlen feladat!
– Ol-vass el öt ol-dalt egy könyv-ből – szótagolta Tomi.
– Nemár, öt oldalt? Inkább tabletezzünk!
– Oké!
Beugrottak az ágyba, elővették a tabletet, de az le volt merülve: pippip!
– Drága kenyér! Ezt jól kifogtuk!
– Á nem baj, gyorsan feltöltődik.
Tomi ügyesen feltette a töltőre, de észrevett valamit az asztalon:
– Nézd Peti, dínók!
– Ó, na muti. De szuper, nézzünk bele.
– Oké!

A nagy dínó-könyv.
A dínók korában óriás vulkánok ontották magukból a hamut.
A földet sűrű páfránybozót borította, ami fölé hatalmas fák nőttek.
Az ég pedig tele volt megtermett rovarokkal…
– Héj!
– Jobb lesz, ha elindulunk.
A kréta korban a dinoszauruszok uralták a földet. Éltek dínók a földön, a vízben, és a levegőben.
Voltak óriási dínók: – Helló!
De egészen picik is: –  Helló!
Bármekkorák is voltak, mindig tojásból keltek ki.
A Triceratopsz tojás pl. akkora volt, mint egy sárgadinnye, és egyszerre rengeteg volt belőle a fészekben.
– Biztos?
– Igen.
– Hmmm. Szia! Neked csak 2 tojásod van?
– Hüpp-hüpp, sajnos igen. A többit elsodorta a víz az éjszakai viharban. hüpp-hüpp.
– Mi segíthetünk!
– Tényleg?
– Hát persze, te csak várj itt.

Elindultak, követték a sáros vízfolyást a hegyoldalban.
– Vigyázz Tomi, csúszós a….
– Plötty: – A sár.
Mentek tovább: – Vigyázz Tomi, csúszós a…
Bumm: – A fa.
– Vigyázz Tomi, csúszós a…
Lapulevél! – mondta Tomi, és letépett egy óriás levelet az út mellől.
Beleültek és lecsúsztak a sáros mederben egészen a hegy lábáig.

Azonnal meg is találták, amit kerestek:
– Szent tehén, az összes tojás ripityára tört. – sóhajtott Peti.
– Héj Dínó! (Tomi/Peti)
– Nem én voltam.
– Nézzétek. Itt egy ép tojás! – kiáltott Tomi.
– Ez szuper!
– Indulnunk kell, mindjárt sötétedik. – mondta kisdínó.
Mentek sárban, óriás fűben és sziklák között is.
Nagyon elfáradtak, leültek pihenni:
– Tomi, vigyázz… – mondta volna Kisdínó, de közben már el is indult alattuk a szikla.
– Egy óriás százlábú! – kiáltott Tomi.
– Fúj! – ugrott le Peti.
– Héj Dínó!
– Nem én voltam.
De észre se vették, hogy egy óriás szempár figyeli őket a bozótból.
-VáhíjGrrr!
– Jájj! Egy vérszomjas Giga-Protkós Trex, meneküljünk!
Futottak, rohantak, sprinteltek, amíg egy sziklafalhoz nem értek:
– A francba, ez zsákutca!
– Hé, nektek van kezetek, másszatok fel!
És Tomiék már másztak is a meredek falra.
– Grrrr!
A tojás végre biztonságban volt, de Kisdínó még lent ugrált:
– Nem tudok mászni!
Tomi lelógott, Peti tartotta és még épp hogy fel tudták húzni.
– Ma éhen maradsz! Hehehe.

Ezt megúsztuk, de tovább mászni már nem tudunk, túl meredek.
– Majd én felviszlek titeket! 100 lábbal könnyebb mászni. Ti csak kapaszkodjatok a hátamra.
És egy perc alatt fent voltak a hegytetőn.
– Köszönjük 100 lábú, hogy segítettél. Nem is vagy annyira undi, mint gondoltam.
– Hát köszi! Látom megkarcolt az egyik szikla, tessék, itt egy sebtapasz. – és leragasztották a bibit.
Gyorsan visszaértek a Triceratops mamához.
– Helló!
– Sziasztok!
– Tessék! Az egyiket megtaláltuk. – mondta Tomi.
– Ó, de jó köszönöm, Ti vagytok a legjobb dínómentők, akikkel valaha találkoztam! Ezért ha egyszer kikel a tojásból, úgy fogják hívni hogy Tomi. Vagy Peti. Vagy valami ilyesmi.
– Most én voltam!
Már éppen repedezett a tojáshéj, amikor:
Csing-csöng! – valaki csengetett.
Tomiék mentek ajtót nyitni:
– Vááááá!
– Jöttök a strandra skacok? Tök szuper idő van!
– Hát persze hogy megyünk! Úgyis megvan az 5 oldal. ugye?
– Á Volt az 15 is!
És mindnyájan elmentek strandolni.