KerekMese YouTube Csatorna KerekMese YouTube Csatorna KerekMese a Twitter-en KerekMese YouTube Csatorna

Dinoszauruszok

Réges-régen, amikor még ember nem is élt a Földön, a dinoszauruszok népesítették be bolygónkat. A dinoszauruszok gyíkszerű állatok voltak. Volt olyan fajuk, amely csak akkora volt, mint egy tyúk, de akadtak óriások is, amelyek akár 30 méteresre is megnőttek.

A dinoszauruszok kora

Annyira régen éltek, hogy csak megkövesedett csontvázaik, lábnyomaik alapján ismerhetjük meg őket. A dinoszauruszokkal rengeteg tudós foglalkozik, mert még sok mindent nem tudunk róluk.  Amit ma leírunk, ahogy ma elképzeljük ezeket az állatokat, azt száz és száz kutató “találták ki” a csontok és más maradványok alapján.  A dínóknak ma 1000 fajtáját ismerjük, de kétszer ennyiféle is lehetett.

Dinoszauroszok-kora

Nézzük meg együtt a legérdekesebb dínókat, és történetüket!

Perm időszak

A perm időszak nagyon régen, 300 millió éve kezdődött és 250 millió éve ért véget. Kezdetén a szárazföld nagy részét jég borította, ami szép lassan visszahúzódott és melegebb éghajlat alakult ki. Egyetlen szuperkontinens volt (Pangea), aminek belsejében sivatagos területek is kialakultak.

A növények között a nyitvaterműk terjedtek el, és megjelentek a mai fák első fajtái, a fenyők és a szágópálmák. A tengerben csigák, kagylófélék, és a poliphoz hasonló kisebb állatok éltek. A szárazföld belső részén hatalmas sivatagos területeken egyáltalán nem volt élővilág. A rovarok 90%-a csótányszerű volt, a levegőt a szitakötők uralták.

A nagyobb testű állatok hüllők és kétéltűek voltak, de már éltek a mai emlősök ősei is. Az időszak végén megjelentek a krokodilszerű, de két lábon járó ragadozók, teknősszerű kétéltűek. Bár sokszor dínónak nevezzük az ilyen hüllőket, egyikük sem volt dinoszaurusz. Az egyik legismertebb, a Dimetrodon is az emlősszerűek csoportjába tartozott.

A Perm időszak végén volt egy nagy kihalás, amit vulkánok, vagy egy meteor becsapódás okozhatott. Ez a kihalás adott lehetőséget a dinoszauruszok elterjedésének.


Növényevők

Moschops (borjú pofa)

Moschops (nem igazi dinoszaurusz)

A Moschops 3-5 méter hosszú testével élőhelyén a legnagyobb testű állat volt. Gyíkszerű teste vaskos, nehéz volt, így négy lábon kellett járnia. A vastag koponyája teste legmagasabb pontja volt,  sok tudós szerint úgy ütötték egymásnak fejüket, mint a mai muflonok (párzásnál). Arca borjúra emlékeztetett, innen ered beceneve.

Csontjait Dél-Afrikában találták meg, amelyek körülbelül 255 millió évesek voltak.

Lystrosaurus (lapát gyík)

Lystrosaurus dínó
Ez az állat az emlősszerűek közé tartozott, körülbelül 250 millió évvel ezelőtt élt. Teste 1 méter hosszú volt, és 50 kg-ot nyomott, lábai vaskosak voltak, mint egy oszlop. A szájában két agyarszerű fog ült.

Száraz növényeket is meg tudott emészteni, ezért nagyon elterjedt a szárazabb élőhelyeken is. Emésztésének köszönhetően az összes kontinensen megtalálható volt, és még  a Perm végi kihalást is túlélte.

Ragadozók

Dimetrodon (két sor fogú)

Ez az állat 280 millió évvel ezelőtt jelent meg. A hátán látható nagy bőrvitorla miatt gyakran dinoszaurusznak mondják, pedig nem is volt az. Az emlősökkel közelebbi rokonságban volt, mint a hüllőkkel… 🙂

Dimetrodon (nem igazi dinoszaurusz)

Csúcsragadozó volt, hossza elérhette a 3 métert. A bőrvitorla valószínűleg segített neki a hidegebb és a melegebb időhöz alkalmazkodni, és ezzel naponta hosszabb időt tölthetett vadászattal.

A legtöbb csontvázat az Egyesült Államokban találták, de az utóbbi években kerültek elő leletek Németországban is.

Eryops (kihúzott arc)

Eryops (nem igazi dinoszaurusz)

Egy félig vízben élő állat volt, amely 295 millió évvel ezelőtt élt. 90 kilós teste akár 1,5-2 méter hosszúra nőtt. Erős lábaival a szárazföldön is tudott járni, de farka nem volt hosszú, így biztos nem volt gyors úszó. Úgy vadászott, mint a mai krokodilok: a vízben csendesen, mozdulatlanul várta zsákmányát, ami legtöbbször hal lehetett.

Erős állkapcsában rengeteg fog volt, de rágni nem tudott velük. Zsákmányát úgy nyelte le mint a krokodil. Legtöbb maradványát az Egyesült Államokban találták meg.


Triász időszak

A triász időszak 250 millió évvel ezelőtt kezdődött és 200 millió éve ért véget. Ez volt az egyik legérdekesebb kor: az elején az állatok nagy része elpusztult, hogy aztán új irányokba fejlődjön az élővilág. Ekkor alakultak ki az első korallok, a virágok, ekkor tanult meg repülni az első gerinces állat, ekkor jelentek meg a halgyíkok és persze az igazi dinoszauruszok is.

A triász időben a Pangea nevű őskontinens elkezdett kettéválni, de a mai földrészek még mindig nem léteztek. Az időjárás ekkor már nem volt annyira változó. A Föld északi része olyan volt, mint a mai Afrika: száraz, meleg, néhol sivatagos. Az egyenlítő környékén trópusi időjárás uralkodott, mint a mai Dél-Amerikában. Úgy tudjuk, ekkor nem volt jellemző a jég még az ékszaki sarkvidéken sem.

A növények először pálmafák és páfrányszerű fák voltak, de ekkor terjedtek el a virágos növények és az északi területeken a fenyőfélék. A tengerekben megjelentek a korallzátonyok, de a halak még nem voltak olyan változatosak, mint ma.


Növényevők

Plateosaurus (széles gyík)

Kb. 216–199 millió évvel ezelőtt élt a mai Európa területén. Első csontjait Németországban találták meg, ezért a “sváb sárkány” becenevet kapta. Teste 5-10 méter hosszú, 600-4000 kg közötti súlyú volt, két lábon járt… sőt! Igazából nem is a talpa, hanem az ujjai hordták zömök testét, így viszonylag gyors futásra is képes volt.

Plateosaurus dinoszaurusz

Körülbelül 60 foga apró volt, és recézett, hogy a növényeket könnyen meg tudja vele rágni. Kezeivel tudott fogni, ez segíthetett neki a növények elfogyasztásában. A tudósok vizsgálták a Plateosaurus tüdű méretét, amely alapján kimutatták, hogy melegvérű állat lehetett.

Scaphonyx (kenu karom)

Scaphonyx dinoszaurusz
Ez a kis méretű növényevő a mai Brazília, Argentína területén nagyjából 225 millió évvel ezelőtt élhetett. Teste 1-1,5 méter hosszúra nőtt, jellegzetessége az állkapocs elején látható erős agyarak, melyeket a beljebb ülő éles fogak tettek félelmetessé. Ezt már csak a szokatlanul erős harapása tetézte. Agyaraival kiáshatta a növények fás szárát, hogy fogával felaprítva fogyaszthassa el, de az erős hatapással a magvakat is könnyedén megroppanthatta.

Nagyon elterjedt faj volt, és kis méretének köszönhetően a közepes és nagyobb ragadozók rendszeres eledele lehetett.

Ragadozók

Pleziosaurus (közeli gyík)

Plesiosaurus dinoszaurusz
A Pleziosaurusok minden idők legnagyobb tengeri ragadozói voltak. A legkisebbek 2 méteresek voltak, de a triász végére a legnagyobbak elérték a 23 méteres hosszúságot is.

Testük széles, nyakuk hosszú, farkruk rövid volt, csiga és tintahalszerű állatokat ettek, erős állkapcsukkal roppantották szét a zsákmányok páncélját. Különleges úszóikkal evezőszerű fel és le mozgással haladtak a víz alatt.

A hosszú nyakú fajok a sekélyebb tengerfenéken vadásztak, de létezett rövid nyakú változatuk is, amelyek a mélyebb tengerekben éltek. Ilyen hosszúnyakú  Pleziosaurusnak gondolják képzelik a Loch Ness-i szörnyet is.

Herrerasaurus (Herrera gyíkja)

A Herrerasaurus 3 méter hosszú volt, teste úgy 300 kg-ot nyomott. Megtalált csontjai 228 millió évesek voltak. A kora legtöbb dinójával ellentétben két lábon járt, és gyors futó volt.
Herrerasuaurus dinoszaurusz
Kis és közepes növényevő dinoszauruszokra vadászott, de őt is megehették a nagyobb ragadozó dinók.
Méretes, 60 centis feje volt, szájában hegyes, recés fogak ültek, és a fejlett állkapocs izmoknak köszönhetően tudott rágni.


Jura időszak

A jura időszak 200 millió évvel ezelőtt kezdődött, és körülbelül 146 millió évvel ezelőttig tartott. A többi korhoz hasonlóan a jura is egy jó nagy kihalással kezdődött, viszont végén végre megúszták a dínók nagyobb katasztrófa nélkül. Ebben az időszakban elkezdődött a nagy őskontinens kettészakadása: kialakult az Atlanti óceán.

Az addigi száraz éghajlat lassan enyhült, a több esőzés lehetővé tette a buja dzsungelek kialakulását. A növényvilágot a tűlevelűek, fenyőfélék uralták, de az aljnövényzet nagyrészt még mindig páfrányfélékből állt.

A jura a nagy növényevő dinoszauruszok aranykora volt, amelyek a korszak végéig vándoroltak a pusztákon és fogyasztották az ott élő páfrányokat, pálmaszerű fákat, és az egyre jobban terjedő fenyőféléket. A nagy növényevőkre hatalmas ragadozók vadásztak. A késő jura korban alakultak ki az első madarak.

A tengerekben elterjedtek a helfélék, és a nagy tengeri dinók mellett a tengeri krokodilok is nagy számban éltek. A kisebb élőlények közül ekkor jelentek meg a vörösmoszatok, a zátonyépítő kagylók, erős fejlődésbe kezdtek a planktonfélék és új tintahalszerűek is kialakultak


Növényevők

Apatosaurus (megtévesztő gyík)

Apatosaurus dinoszaurusz

Korábban két fajnak gondolták, de kiderült, hogy a Brontosaurus ugyanaz az állat, mint az Apatosaurus. Ez az állat kb. 23 méter hosszú volt, súlya elérhette a 30-35 tonnát is, ami annyi, mint 6-7db elefánt súlya. Ennek ellenére lehet, hogy rövid időre két lábra tudott állni.

Szinte minden növnyt fogyasztott, de fogai csak arra voltak jók, hogy a növény szárakról gereblyeszírűen lehúzzák a leveleket. A lenyelt gombócokat a gyomrukba lenyelt kövekkel zúzták pépesre, hogy meg tudják emészteni – a mai csirkék is így zúzzák meg pl. a kukoricaszemeket..

Az Apatosaurus jól ismert dínó forma, ilyen volt a Frédi-Béniben a munkagép, és szerepelt a King-Kong filmben is.

Stegosaurus (fedeles gyík)

Stegosaurus dinoszaurusz
A Stegosaurus 9m hosszúra, 4m magasra is megnőhetett. Első lábai rövidebbek voltak, ezért előre görbülő háttal, fejét alacsonyan tartva, furcsán járt. A fejéhez közelebb eső, alsó növényeket fogyasztotta, amit meg is tudott rágni.

Ismertető jegye a nyakánál kicsi, hátán nagy méretű szögletes lemezek. Ezeket a lemezeket hőszabályozásra használta: reggel napelem módjára gyűjtötte be a napsugarakat, így felmelegedett, délben lemezek hűtőbordaként működve megóvták a túlmelegedéstől. Ezzel az állat sokkal több időt tudott táplálkozással tölteni. A farkán a lemezek helyett tüskéket viselt, amik védekezésre szolgáltak.

Csontjait Észak-Amerikában találták meg, körülbelül 150 millió éve élt.

Ragadozók

Dilophosaurus (két fejdíszű gyík)

Úgy 6 méter hosszú és 500kg súlyú, sportos teste volt. Fején két feltűnő, kerek alakú fejdíszt viselt, amit valószínűleg a párválasztás során, pózolásra használt. A fogai nagyok voltak ugyan, de az elsők nem voltak elég erősek a nagy méretű zsákmány elejtéséhez, így dögevő lehetett.
Dilophosaurus dinoszaurusz
Ezt a dinoszauruszt jól ismerhetjük a Jurassic Park filmből, de az látott 1,5 méternél nagyobbra nőtt, igazából nem volt ernyőszerűen nyitható nyakfodorja, és nem is köpött bénulást okozó mérget áldozataira…

Allosaurus (furcsa gyík)

Allosaurus dinoszaurusz
Az Allosaurus egy hatalmas, 10 méter hosszú, 1-2 tonna súlyú ragadozó volt. Majdnem 1 méteres fején óriási száj tátongott, amiben tucatnyi éles fog sorakozott. Szeme fölött napellenző szerű csontkinövéseket viselt. Mellső lábai 3 ujján 15 centis karmokat növesztett.

Nem tudott olyan gyorsan futni, mint a T-Rex, lesből támadva nagy növényevő dínókra vadászott, mint például a Stegosaurus. Nagyra tudta nyitni száját, támadáskor a felső állkapcsát baltaként használta, így zsákmányának nem hagyott sok esélyt a menekülésre.

Ez az állat 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Észak-Amerika területén.


Kréta időszak

A kréta kor 146 millió éve kezdődött és egészen 65 millió évvel ezelőttig tartott. Ezen időszak előtt nem volt tömeges kihalás, az éghajlat meleg maradt. A földrészek már a mai alakjukat öltötték, de még nem a mai helyükön voltak. A magas tengerszint miatt területük jelentős részét sekély tengerek borították, amelyek a trópusokon akár 42 °C-os is lehetett. A kort is a kis mélységű tengerben lerakódott üledékről nevezték el. A levegő nedvesebb volt, rendszeresek voltak télen a havazások, ismét voltak hófödte hegyek és a vulkánok is működtek.

A virágos növények ekkor terjedtek el igazán, amit segített a méhek megjelenése, de még mindig a tűlevelűek, fenyőfélék voltak a legnagyobb számban. A szárazföldön élő emlősök még kicsik voltak és az állatok kis részét tették ki, de ebben a korszakban fejlődtek ki az erszényesek (kenguruszerűek), a méhlepényesek és a madarak újabb csoportjai.

A tengerekben elterjedtek a ráják, a cápák, a tengeri sünök, nagy számban éltek a halak, és kifejlődtek a kígyószerű tengeri hüllők. A Plezioszauruszok a kréta végéig fennmaradtak.

A kréta időszak vége a dinoszauruszok eltűnését is jelentette. A legismertebb kihalás valódi okát sem ismerjük: egyesek szerint egy kisbolygó csapódott a földbe, és a felszálló por eltakarta a napfényt, így a növények, és állatok sem jutottak táplálékhoz. Mások szerint a kihalás fokozatos lehetett.


Növényevők

Iguanodon (legúán fogú)

Iguanodon dinoszaurusz

Ez a növényevő dinoszaurusz a mai Európa területén élt, 130–120 millió évvel ezelőtt. 10 méter hosszúra nőtt, és akár a 3 tonnás súlyt is elérte. Mellső lábai alig voltak rövidebbek a hátsóknál, így négy lábon is járt, de két lábra is tudott állni. Mellső hüvelykujjai tüskék voltak, amikkel a ragadozóktól védte meg magát, kisujjait finoman tudta mozgatni, ezek segíthettek a táplálék szerzésben is.

Fején csőrszerű száj volt, fogai a leguánokéhoz hasonló alakot öltöttek és hátrébb helyezkedtek el, jól meg tudta rágni velük a keményebb növényeket is. Pontosan nem tudjuk, milyen növényeket evett, de az biztos, hogy a talajtól 4-5 méteres magasságig mindent elért, ezért élőhelye elterjedt növényevője volt.

Triceratops (háromszarvú arc)

Triceratops dinoszaurusz
A nagy nyakfodor, és három szarv miatt az egyik könnyen felismerhető dinoszaurusz. Négy lábon járt, teste nagyon hasonlított a mai orrszarvúéhoz. 9 m hosszú és 3 méter magas teste 6-12 tonnás lehetett. Az orra és szemei felett látható szarvai 1 méteresre is megnőttek. Testét sörték borították.

A Triceratops fejét alacsonyan tartotta, így az aljnövényzettel táplálkozott, de erős fejével, szarvaival képes lehetett fák kidöntésére is. Szája végén csőrt viselt, amivel letépte a növényeket, a rágást hatalmas mennyiségű, akár 400-800db foga végezte.

Találtak olyan leletet, amiből kiderült, hogy a Triceratops a T-Rex-el is harca tudott szállni szarvai segítségével. Ez az állat 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén.

Hylaeosaurus (erdei gyík)

Ez a dínó 7 méteresre nőtt, hosszúkás fejét a föld közelében tartotta, csőrével az alacsony növényeket aprította. A testén több helyen hosszú tüskéket viselt, amivel megnehezítette a ragadozók dolgát 135 millió évvel ezelőtt élt a mai Észak-Amerika és Európa területén.

Ragadozók

Tyrannosaurus (zsarnok gyík)

Az egyik legismertebb dinoszaurusz fajta. Az egyik legnagyobb valaha élt szárazföldi ragadozó, 13 méteres teste 7 tonnás is lehetett. Két lábon járt, nagy fejét nehéz farka tartotta egyensúlyban. A legnagyobb T-Rex koponya 1,5 méter hosszú, nem kétséges, hogy nagyon erős volt a harapása, tőrszerű fogaival rettegett vadász lehetett. Bőrét kavicsszerű pikkelyek borították.

Tyrannosaurus dinoszaurusz

A T-Rex feltűnt a Jurassic Park filmben is, ahol nagy sebességgel futva üldözte áldozatait. Ezzel szemben egy 2007-es számítógépes elemzéssel azt mutatták ki, hogy kb. 29km/h sebességgel haladhatott. Persze ez bőven elegendő lehetett a vadászathoz, mert növényevő zsákmányai mind lassabbak voltak. Lassan tudott irányt váltani, és testsúlya miatt a gyorsabb “futás” közben elesve végzetes sérüléseket is szerezhetett.

Ma is vitatkoznak a tudósok, hogy ez az állat vadászott-e, vagy dögevő volt, de valószínűleg 68–65 millió évvel ezelőtt Észak-Amerikában a csúcsragadozó szerepet töltötte be.

Velociraptor (gyors rabló)

Velociraptor dinoszaurusz
Ezt a dinoszauruszt is jól ismerhetjük a Jurassic Park filmből. Ott a „raptorokat” nagyobb méretű rokonuk alapján mintázták vérszomjas ragadozóként.

Az igazi Velociraptor pulyka méretű, 2 méter hosszúságú és 20 kg-os testét tollak fedték. Kezei három ujján nagy méretű karmokat viselt, melyek a zsákmány szerzést segítették. Valószínűleg melegvérű volt, mert a ragadozó életmódhoz sok energiát kellett felhasználnia. Találtak olyan csontokat, amelyekből egyértelmű, hogy a raptor a nála jóval nagyobb, 1-2 méter hosszúságú Protoceratops-ot is megtámadta.

Ez az állat 75–71 millió évvel ezelőtt élt, csontjait Ázsiában találták meg.


10 kérdés a dinoszauruszokról

Milyen állatok voltak a dínók előtt?

A dinók kora előtt hasonló, hüllőszerű állatok is nagy számban éltek a Földön. A Perm és Triász kor határán az állatok 95%-a elpusztult. A nagy kihalás okát még nem tudjuk biztosan, lehetett meteor becsapódás, vagy erős vulkáni tevékenység is. A dinók ősei között volt a Dimetrodon és a Moschops is.

Honnan tudjuk, hogy voltak dínók?

A dinoszauruszokat a megtalált csontvázaikból ismertük meg. Ilyen csontvázakat már több ezer éve is találtak, először Kínában írtak róla (i.e. 4. század), de akkor még azt hitték, sárkányok csontjaira leltek. A ma ismert dinókról először egy angol tudós írt 1677-ben. A legtöbb csontot bányákban, vagy külszíni fejtéseknél találták.

Hány fajta dínó létezett?

Mára több, mint 1000 fajtájukat ismerjük. De még messze nem ismerjük az összeset, a tudósok napjainkban is találnak új csontokat, és fedeznek fel újabb fajokat. Ráadásul a dínók kutatása sokszor nem is olyan egyértelmű: a csontokat a tudósok illesztik össze, mint egy puzzle darabkáit. Számítógépek segítségével számolják ki, mekkorák lehettek, hogyan járhattak, meddig élhettek.

Hol éltek a dínók?

Csontokat (leleteket) a Föld összes kontinensén találtak, de a dinoszauruszok meghódították a tengereket, és az eget is.

Mekkora volt a legnagyobb és a legkisebb dinoszaurusz?

A  Diplodocus 33,5 méteres, a Supersaurus 33 méteres volt, de még náluk is nagyobbra nőtt a Amphicoelias, amelynek 58 méteres teste 120 tonnát nyohatott (viszont eddig csak egyelten csigolyáját találták meg).
A legkisebb az Anchiornis, amely nem volt nagyobb 35 centiméternél, és kevesebb, mint 110 grammot nyomott.

Milyen hangot adtak a dinoszauruszok?

A legtöbben semmilyet! A kutatások szerint a dinoszauruszoknak nem volt hangszáluk, vagy a madarakhoz hasonló légzsákos hangképző szervük. De a mai állatokhoz hasonlóan a dinók is tudhattak sziszegni, csattogni állkapcsukkal vagy éppen lábukkal, farkukkal, szárnyukkal csapkodva hangot kelteni. A dínók “beszédében” fontos lehetett színük és testtartásuk is.

Tényleg hüllők voltak a dínók?

Korábban a tudósok egyértelműen állították, hogy hüllők voltak. De a kutatások több faj esetében kimutatták, hogy Például a repülésre képes dinoszauruszok csak akkor lehettek életképesek, ha melegvérűek voltak, és ezzel gyorsan tudták megemészteni a táplálékot.

Hogyan szaporodtak a dínók?

A legtöbb dínó fészket épített és tojásokat rakott, hasonlóan, mint a mai madarak.

Hogyan haltak ki a dinoszauruszok?

A Kréta kor végén volt egy újabb nagy kihalás. Ennek oka sem bizonyított, de valószínű, hogy meteor becsapódás vagy erős vulkáni tevékenység miatt por került a levegőbe, így kevesebb napfény jutott a földre. A napfény hiányában a növények nagy része kipusztult, a növényevő dínók éhen vesztek, és a ragadozóknak is elfogyott a táplálékuk. A dínók szinte teljes egészében eltűntek a Földről.

Az emlősök és a madarak túlélték ezt a korszakot, mert az elpusztult növények és állatok miatt elszaporodó bogarakat, férgeket és csigákat is szívesen fogyasztották. További túlélők voltak a a folyamokban élő állatok, a tengerfenék állatai és például a krokodil.

Ma már nem él egy dinó sem?

De igen, az összes madár és persze a krokodilok. Képzeld, a krokodilok közelebbi rokonságban állnak a madarakkal, mint a többi hüllővel!

Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dinoszauruszok

Kapcsolódó tartalmak






[product id=”4492″]

Kategóriák: |

Permalink

Egy Hozzászólás

  1. A dínók így néznek ki ez komoly?