KerekMese YouTube Csatorna KerekMese YouTube Csatorna KerekMese a Twitter-en KerekMese YouTube Csatorna

Rovarok, bogarak

Amikor az iskolában a rovarokról tanulsz, az első, amit meg kell jegyezned, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. De ennél sokkal többet is megtudhatsz a rovarokról és bogarakról!

A rovarok világa

Az élőlények 60%-a rovar
Képzeld, a ma ismert élőlény fajok 59%-a rovar! Pontosabban körülbelül 1 millió fajta rovart ismerünk, de a kutatók szerint 3 millió fajta élhet a Földön.

A rovarszerű élőlények kb. 400 millió éve fejlődtek ki. A Karbon korban, még a dinoszauruszok előtt már megjelentek a szárnyas rovarok is. Ekkoriban volt olyan rovar, mely kinyitott szárnyaival együtt akár 75cm-es is lehetett.

A Perm kor végi nagy kihalásban a rovarok többsége is elpusztult, de a dinoszauruszok mellett a legtöbb mai rovarfaj is kialakult. A rovarok teste három részből áll: fej, tor és potroh.

Nézzük meg a rovarokat, amikkel Te is bármikor találkozhatsz!


Bogarak

A bogarak az állatvilág legnépesebb csoportja, minden ötödik élőlény bogár! Eddig 400 ezer fajt jegyeztek fel, Magyarországon 6300 féle bogár él. A legnagyobb bogár a 17cm-es óriáscincér, a legnehezebb, a Brazíliában élő góliátbogár, amely akár 100 grammosra is megnőhet.

A bogarakat ezek alapján ismerhetjük fel:

  • első pár szárnyuk  megkeményedett szárnyfedőt alkot, amely védi a másik pár, hártyás szárnyukat és a potrohot,
  • a tor összenőtt a potrohhal,
  • ivarszerveik a potrohban vannak,
  • 11 részből áll a csápjuk.

Magyarországon a bogarak mérete 0,5 és 7,5cm között változik, a legnagyobb a nagy szarvasbogár.


Szarvasbogár

Szarvasbogar
A jól ismert faj a nagy szarvasbogár, nevét a fiú bogarak megnagyobbodott rágószervéről kapta. Európa legnagyobb bogara, a fiúk általában 7-8, ritkán 10 centisre is megnőnek, míg a lányok 3-5 cm-es hosszúságúak. A bogár színe sötétbarna, az akár 1-2 cm hosszú szarvak általában vörösek.

A szarvasbogár a tölgyfához kötődik, lárva korában a korhadt tölgyeket fogyasztja, felnőtt korában pedig a tölgy nedveit nyalogatja.

A nyár elején megjelenő felnőttek nappal a fa törzsén pihennek, este kezdenek bele párkereső repülésükbe. Ha két fiú találkozik össze egy lánnyal, a fiúk megvívnak: szarvukkal fogva próbálják a másikat hátra fordítani, vagy ledobni a fáról. A győztes nyeri el a lányt.

A fiúk általában júniusban, a lányok augusztusban pusztulnak el, de ekkorra már lerakják petéiket. A kikelő lárvák 5 éven keresztül fejlődnek, majd bebábozódva alakulnak igazi szarvasbogárrá.

A szarvasbogár Magyarországon védett, vigyázzatok rájuk!

Hőscincér

Hőscincér

A magyar nevüket onnan kapták, hogy ha megzavarják őket, akkor cincogó-ciripelő hangot adnak ki magukból.

Körülbelül 25 000 fajuk ismert, Magyarországon 216 fajtájuk él, amelyek közül a feketés, sötétbarnás nagy hőscincér az egyik legnagyobb és legszebb hazai bogárfaj.

A nagy hőscincér 2,5-5,5 cm hosszú, és nagyon kötődik a tölgyfa erdőkhöz! Lárva korában 3-4 éven keresztül a fák kérge alatt, majd belsejükbe rágott járatokban él, amíg a 10 cm-es hosszúságot eléri. Ekkor bebábozódik és még ősszel kikel, de a kifejlett bogár már csak következő májusban jön elő a fából és ekkor már csak a fák kicsorgó nedvét nyalogatja.
A hőscincér kizárólag a már sérült, de még élő fákat támadja meg, így inkább az erdő kukásaként tekintsünk rá, mint káros bogárként!

A nagy hőscincér Magyarországon védett faj, vigyázzatok rá!

Katica bogár

A katicáról mindenkinek a hétpettyes katicabogár jut eszébe szép piros színével, pedig létezik 2, 4, 10 pettyes, petty nélküli, foltos is és van, amelyikük sárga. De maradjunk a kedvencünknél!

A katica 5-8mm hosszú, gyerekkorában, lárvaként hosszúkás és szürke alapon sárga foltjai vannak. A felnőttek tavasszal rakják le 400 petéjüket, 1 hét múlva kikelnek a kicsik és a bebábozódásig 4-szer vedlenek. A gyerekkor az időjárástól függően 3-8 hétig tart. Ha jó az idő, egy tavasszal két katica generáció is megjelenik. A katicák áttelelnek, és csak a pete rakás után pusztulnak el.

Katica bogar

A katica védekezéskor halottnak tetteti magát, és végső esetben vérfröcskölést alkalmaz, amikor a folyadékkészletének akár 10%-át is elveszti. A hétpettyes katicabogár az ember egyik legjobb barátja, mert lárvaként és felnőtt bogárként is levéltetveket eszik, így megvédi a növényeket ezektől a kártevőktől.

Szentjánosbogár

Szentjanosbogar

A nagy szentjánosbogár Európa szerte elterjed faj, de élőhelyei egyre ritkábbak, és a fényszennyezés is oka lehet, hogy számuk csökken. 3 éves korban párzanak, a fűszálakra rakott peték 2-4 hét múlva kelnek ki. A lárvák csigákat esznek, de a csoportosan élő kifejlett bogarak nem táplálkoznak.

A szentjánosbogarak csendesebb nyári éjszakákon a levegőben világítva repkednek, de ők csak a fiúk, a lány bogárkák ugyanúgy világítanak, de ők a fűben, mert nekik nincs szárnyuk.

A bogaraknak nem az egész testük, csak potrohuk vége, a hasuk oldalán tud világítani. A világítás kémiai folyamat eredménye, amelyhez oxigén, víz, luciferin és egy enzim szükséges. A bogár az oxigén megvonással le tudja állítani a világítást.

Cserebogár

Cserebogar

Sajnos a cserebogár az ember számára nagyon káros bogárfajta. A lárva a növények gyökereit rágja, a kifejlett bogár a növények leveleit fogyasztja. Nálunk a májusi cserebogár a legnagyobb jelentőségű, 3 évente rajzik, azaz fordul elő nagyon nagy számban. A felnőtt bogarak 1-1,5 hónapig élnek, céljuk a párosodás. A petéiket nedves földbe rakják, ahol a kikelt lárvák 3 évig fejlődnek.

Korábban az erős vegyszerezés miatt veszélybe került a cserebogár, de mára ismét elterjedt. A gazdák ma már a fáról való lerázás helyett elsősorban speciális ferromonos csapdákkal küzdenek ellenük.

Hártyásszárnyúak

A hártyásszárnyúak a második legnépesebb csoport a rovarok között: ma körülbelül 300 000 ilyen fajt ismerünk. A rend tagjai a méhek, a darazsak no és a hangyák is!

Az elnevezés egész egyértelmű, a legtöbb ilyen rovarnak áttetsző, hártyás szárnyai vannak, általában 2 pár, amik kis horgokkal összekapcsolódtak. Kivétel persze van, sok hangya fajtának eltűntek a szárnyai. Az ilyen állatok popóján (potrohán) tojócső van a peték lerakásához, de a fejlettebb fajoknál a tojócső fullánkká alakult, szúráskor ennek vékony csatornáján juttatják a mérget a szerencsétlenül járt élőlénybe.

Az ilyen rovarok néhány mm és néhány cm közötti méretűek.


Méhek

Méhecske

A méheknek körülbelül 20 000 fajtája ismert, a legkisebb a 2mm hosszú törpeméh, a legnagyobb az akár 4cm hosszú Megachile pluto. Legismertebb fajuk a háziméh, melynek háziasítása 6000 évvel ezelőtt kezdődött és a méhészetekben a méz termelést végzik.

A háziméhek színe a sárgás, barnás, sokszor csíkos a potrohuk. A családban egy 22mm hosszúságú anya van, a naponta akár 1500 petét is lerak, melyekből 3 nap múlva lesz lárva, és két hét múlva kifejlett rovar. A család nagy része 16mm-es lány, akiket dolgozónak hívunk. Akadnak még fiúk is, akik akkor fejlődnek ki, ha a petét nem termékenyítették meg. Egy család 40 000-80 000 egyedből áll. Az anya akár 7-8 évig is élhet, de a fiúk csak 4, a dolgozók pedig csak 8 hétig élnek.

A méhek nektárt és a virágport esznek, a virágokra szállva  hátsó lábukon található kosárkába (pollenzacskóba) gyűjtik, majd a méhkasba szállítják, ahol méz lesz belőle. A méhek mirigye választja ki a méhviaszt, amiből a kasban a hatszögletű méhsejteket építik.

A háziméh nem jókedvéből szúrja meg az embert! Ha egy dolgozó megszúr, akkor kiszakad a fullánkja, és az abban lévő izmok mérget pumpálnak a bőröd alá. De a méhecske is hamarosan elpusztul…

Régen a mézet a méhcsaládot megölésével szerezték meg. Mára kizárólag a méhbarát méhészet engedélyezett, melyben a méheket kasokba telepítik. A kasokban keretek vannak ,amelyben a méhek elkészítik a méhsejteket a méz raktározására. A méhészek füstölővel kábítják el az állatokat, ameddig a keretekből begyűjtik a mézet.

A méhek fő ellensége a rovarevő madarakon kívül a mezőgazdaságban használt vegyszer.

Hangya

A hangyáknak 12 000 fajuk ismert. Életmódjuk, szervezettségük teszi őket különlegessé, szervezettségük, építményeik, csatáik az emberekhez hasonlóvá teszik őket. A hangyabolyokban akár több millió hangya is élhet. A hangyák közt a méhekhez hasonlóan nagy számban vannak a dolgozók (nőstények) és sokkal kevesebb fiú van, és a legtöbb fajtánál egyetlen királynő, aki akár 10-15 évig is élhet.

Hangya

A hangyák szájszerve különleges: a felső állkapocsukat nem szájként, hanem kézként használják, ezzel építenek, hordják a terheket és ezzel harcolnak. Az ételt nyálával teszi ehetővé, de kiemelkedően fontos érzékszervük a meghosszabbodott csáp is, mely segítségével bárhonnan hazatalálnak saját maguk vagy társuk szagát követve.

Bár a hangyáknak van a potrohukon méregmirigyük, melyben hangyasavat termelnek, a legtöbbnek nincs, vagy nagyon gyenge a fullánkja. Egyes fajok potrohukat előre hajlítva sugárban fröcskölik a hangyasavat ellenségükre.

Az egyes hangya fajok különböző fészkeket építenek: vannak földből, tűlevelekből épített fészkek, fába vájt és faforgácsból nyállal ragasztott fészkek is. A nagy létszám miatt sokszor az első, főfészek közelében mellékfészkek épülnek, melyeket járatok kötnek össze a központtal.

A hangyák még háborúznak is, pont úgy, mint az emberek… Amikor az élelemgyűjtők egy másik boly területére keverednek, könnyen egymásnak esik akár két különböző faj is. A hangyák ilyenkor elképesztő bátorsággal harapják, szúrják egymást fullánkjukkal, vagy spriccelik hangyasavukkal. De az is előfordul, hogy két különböző hangyafaj békében éldegél úgy, hogy külön kamrákat használnak, de az azokat összekötő járatok közösek.

De a hangyákat szorgosságuk miatt csodálhatjuk igazán! Ha megbolygatjuk a hangyabolyt, láthatjuk, hogy a dolgozók azonnal szaladgálnak és a lárvákat és bábokat azonnal biztonságos helyre hordják. De veszély nélkül sem lustálkodnak, a bábokat, lárvákat folyamatosan figyelik, ápolják, szállítják mindig a megfelelő helyre.


Kétszárnyúak

A kétszárnyúak is népes csoport, 120 000 fajt ismerünk, melyből 9500 fajta Magyarországon is él. Fejük szabadon mozgatható, szájuk szúró, szívó vagy nyaló fajta, általában ormányszerű – csak kisebb, mint az elefánté.

Amelyiknek szúró fajta szája van – pl. a szúnyog – , ezt más állatok megszúrására használja, hogy onnan testfolyadékot (vért) szívhasson ki. Sajnos a szívás mellett egy kis nyálat is visszajuttat a másik állatba, ezzel sokszor betegségeket terjeszt. Ilyen úton terjedő betegség például a malária.

Három pár lábukon 2-2 karom található, de még izgalmasabbak az ezek alatt lévő jellegzetes tapadókészülékek, amikkel akár függőleges üvegen is meg tudnak tapadni és jól tudnak járni. Ezek a tapadókészülékek lábanként 2 vagy 3 tapadópárnából állnak.

No és persze a kétszárnyúaknak a szokásos négy helyett csak két kifejlett szárnyuk van, a hátsó kettő visszafejlődött, és egyensúlyozószervként működik. A kétszárnyúak mérete mm alatti is lehet, de néhány faj akár 8cm-estre is megnő.


Légy

A légy a kétszárnyú rovarok egy részének hagyományos neve. Az elnevezést általában az ember közelében élő házilégyre használják. A házilégy a sarkkörökön kívül minden földrészen elterjedt, az ember környezetében nagyon nagy számban fordul elő ott, ahol kosz, bűz, szemét van. A légy majdnem 1 centi hosszú, hátsó szárnya billérré alakult, ami segít neki a repülésben és zümmögő hangot is ad. Nagy összetett szeme van, szája nyaló-szívó és a szagokat, ízeket a lábán található szervével érzi.

Légy

A légy akár 3 napos korában, akár 9000 petét is lerakhat jellemzően rohadó húsba, ezt szokták úgy mondani, hogy “beköpte a légy”. A kikelt lárvák 3-4 nap után bebábozódnak és kikel a légy.

A légy tápláléka rohadó hús, növény és az állatok kakija, amit fogyasztás előtt benyálaz. Persze a légy az emberek ételeire is rászáll, és ezzel számos betegséget terjeszt (tífusz, kolera, stb..). Ha légy szállt az ennivalódra, jobb, ha nem eszed meg!

Szúnyog

Szúnyog

A szúnyogoknak 3500 fajtája ismert, a legtöbb fajnál a lányok más állatok, sokszor az ember vérét szívják, így nagy szerepük van a járványok terjedésében. A trópusi fajokat moszkítónak is nevezik.

A szúnyogok hossza 8 milliméter, a lányoknak hat szúró-szívó sörtéből álló szívókája van. A szúnyogok látása gyenge, de a szaglásuk és a hőérzékelésük nagyon fejlett.

A nőstények nagy csapatban jelennek meg. A fiúk ártalmatlanok, növényi nedveket fogyasztanak, de a lányok is így kezdik életüket, viszont a legtöbb fajnál a párzáshoz legalább egy alkalommal madarak vagy emlősök vérét kell szívniuk. Ez a kiszívott vér látja el a petéket fontos tápanyagokkal. A fiúk a párzás után meghalnak, csak néhány napig élnek.

Pocsolyák, tavak felszínére rakják le petéjüket, fajtától függően 50–300 darabot, melyek „tutajként” úsznak a víz tetején. A lárvák farkán légzőcső van, ezen keresztül “tapad” a víztükörre alulról. A lárvák több vedlés után bábozódnak be, amelyből 4-7 nap múlva bújuk ki a kifejlett szúnyog.

A szúnyog csípéskor a szúró szájszervével hatol a bőr alá. Ez a szájszerv olyan vékony, hogy magát a szúrást nem is érezzük meg, viszont a szúnyog a csípéskor nyálával egy véralvadásgátló anyagot is “beleköp” a sebbe, amelyre testünk azonnali “túlérzékenységi reakcióval” válaszol. Ez a válasz segít, hogy az idegen anyagot gyorsan eltávolítsuk testünkből, így a kellemetlen viszketés 1-2 nap alatt magától is elmúlik.

A szúnyogcsípést megelőzhetjük riasztó spray használatával, füstölőkkel, árammal működő riasztóval (gyerekek és allergiások közelében óvatosan alkalmazható), de a hagyomány szerint a szúnyog nem csípi meg azt, aki sok fokhagymát evett, és nem szereti az ecet, gesztenye főzet, szegfűszeg szagát sem.

Egyenesszárnyúak

Ide tartoznak a tücskök, szöcskék és sáskák, összesen több, mint 26 000 ismert faj. Rágószájszervük ősi típusú, szilárd táplálék fogyasztására is alkalmas.

A legtöbb ilyen rovar hangot ad ki magából, lábait vagy szárnyait dörzsöli össze, amelyeken az apró dudorok miatt ciripelő hang keletkezik. A ciripelést egymás megtalálásához, a párzás során használják és a legtöbb faj saját dallal rendelkezik. A fűbe vagy a földbe lerakott peték kikelés után már azonnal hasonlítanak a felnőttekre, csak kicsit. Több vedlés után érik el a kifejlett méretüket.

Az egyenesszárnyúak teste általában hengerszerű, hátsó lábuk megnyúlt, és ugráshoz alkalmazkodott. Megmaradt két szárnyuk közül az elsők kisebbek, a hátsók nagyobbak és hártyásak.


Szöcske

Szöcske

A szöcskék legtöbb fajtája a trópusi vidékeken él, de Magyarországon is megtalálható 43 fajuk, amelyből 13 védett.

Testük hosszúkás, csápjaik is hosszúak, van amikor ötször hosszabbak testüknél. Ciripelő hangjukat két szárnyuk összedörzsölésével adják ki. A legtöbb szöcske ragadozó, és éjszaka éli életét, de vannak növényevő fajták és nappal mozgó fajok is. Több szücskefaj szárnya visszafejlődött, ők csak ugrani tudnak, repülni nem.

Sáska

Sáskákkal mindenhol találkozunk, ahol növények élnek, de még a sivatagokban is megtalálhatók. Testük 1,5-20 cm hosszúságú, a lányok rendszerint nagyobbak, és legtöbbször szökdécselve közlekednek, bár sokuknak vannak szárnyaik és repülni is tudnak. A sáskák csápjai rövidek, ciripelő hangjukat lábuk és szárnyuk összedörzsölésével adják ki.

A petéket nyáron rakják a földbe, ami ott áttelel, és lárva formában kikelve már nagyon hasonlít a kifejlett sáskára, csak kisebb méretű. Több vedlés során éri el végleges méretét.

A sáskák szinte kizárólag fűfélék levelét eszik, ezért mezőkön élnek, szeretik a napsütést. Nyugat-Afrikában előfordulnak sáskajárások, amikor több százezer sáska egyetlen nagy csoportban száll földről földre, és elpusztítanak, felfalnak minden növényi levelet, ezzel sokszor éhínséget okoznak a rajlás területén.

 


Lepkék

Lepke, pillangó

A lepkék rendje is igen változatos, világszerte 174 000 faj ismert,  3500 él Magyarországon is. A hazai fajok 45%-a nagylepke és 55%-a molylepke féle. A lepkék mérete igen változatos, van olyan faj, mely szárnyaival együtt csak néhány milliméteres, de a legnagyobbak a 30 centimétert is elérhetik. A lepkék szájában “pödörnyelv” bújik meg, ami úgy néz ki, mint egy feltekert laprugó, és a táplálkozáshoz használják. Hat lábuk 2-2 karomban végződik, de csak kapaszkodásra való, a járáshoz gyenge.

A lepkéket persze a szárnyuk alapján ismerjük fel! Az első szárnyuk nagyobb és tipikus virágra szálló lepke, amivel bárhol találkozhatunk szép széles és a legkülönbözőbb mintázatú szárnyakkal kápráztat minket. A legjobban repülő fajok szárnya viszont kifejezetten keskeny.

A lepkék kis korukban hernyóként tengetik életüket, néhány héten keresztül növényeket rágcsálnak, de van 2 évig hernyó formában fejlődő faj is. A gyerekkor végét a bábozódás jelenti, amikor a hernyó múmia módjára bezáródik egy burokba, ahol átalakul igazi pillangóvá. A kifejlett lepkék pödörnyelvükkel érett gyümölcsök, fák kicsorduló nedvét, harmatcseppeket, virágok nektárját fogyasztják.

Szitakötők

A szitekötőknek 5 900 faja ismeretes, Magyarországon 90 fajtájukat jegyezték fel. Ezek a rovarok lárvakorukban édesvízben fejlődnek, kifejlett korukban ragadozók, általában rovarokkal táplálkoznak. Fejükön két nagy, összetett szem látható, 2 pár szárnyuk erős és  keskeny, potrohuk hosszúkás, sokszor színes.

Először 300 millió éve a karbon korban jelentek meg, akkor 70cm-es szárnyfesztávolságúra is megnőtt, amivel a valaha élt legnagyobb rovarok egyike volt. Fénykorukat a perm időszakban élték, 200 millió éve tart hanyatlásuk, de még ma is szinte minden vizes élőhelyen megtalálhatók.

Keskeny szárnyuknak köszönhetően kitűnően repülnek, így a víztől távolabb is találkozhatunk velük.


Félfedelesszárnyúak

A félfedelesszárnyúak között körülbelül 80 000 faj található, közöttük a kabócák, a poloskák és a növénytetvek is.

Bodobács

Bodobács

A bodobács a poloskafélék csoportjába tartozik. Európa szerte több, mint 100 fajta bodobács fajta él.  A házunk előtt addig nézegettük közelről a mintájukat, hogy biztos letünk benne: nálunk a verőköltő bodobács sétál a lépcsőkön… nézzük, hogy róla mit lehet tudni!

Ez a bodobács fajta Közép- és Dél-Európában honos. egy centi hosszú, piros színű hátán két jellegzetes fekete pontot és egy háromszöget találtok. Ez a poloskafaj nem csíp és nem tud büdi szagot árasztani sem.

1-1,5 évig él,  a talajba ásva áttelel, hogy tavasszal a napsütésben, a köveken mászkálva, néha párzás közben összetapadva láthassuk. A mályva- és hárstermések nedvtartalmát szívogatja hosszú szipókájával. A petékből nyáron kelnek ki, a piros, de  egyszerűbb mintázatú kis bodobácsok.

A bodobács kapta talán a legtöbb népi becenevet: katonabogár, napsütő bogár, tűzoltóbogár, szabóbogár, botboná, boda, tűzi poloska, katóféreg, napféreg, büdöspanna, papbogár, bödöcske, halálfő, istenbogárkája, kőkiverő, misemondó bogár, vörösbogár, boda bácsi, papucsbogár. Ha tudsz még népi nevet, írd meg nekünk!

Csótányok

4 500 fajta csótányt ismerünk, a legtöbbjük a trópusokon él. Európában az kisebb fajok őshonosak, az ember közelében élő nagyobbakat más földrészekről hurcoltuk be. Ilyen behurcolt faj a konyhai csótány, amivel szinte már mindenki találkozhatott.

Konyhai csótány

A kifejlett csótány 2-3 centis, sötétbarna vagy fekete színű, feltűnő, akár a testhosszal megegyező hosszúságú csápjai vannak és minden lába erős futóláb.

Csotany

Ez a csótány faj szinte csak az ember közelében él meg, mindenféle növényi és állati hulladékot megeszik, de sokszor okoz kárt az ember “tiszta” élelmiszereiben is. Az éhezést jól bírja, de ivás nélkül pár nap alatt elpusztul. Éjszaka aktív, ekkor folyamatosan táplálékot keres.

A csótány a petéket petetokba rakja, amit 1-6 napig magával cipel, de aztán elhagyja. A peték 2-4 hónap alatt kelnek ki és csak 1-3 év alatt lesznek kifejlett csótányok (ivarérettek).

A csótányokat az emberek nem nagyon szeretik, mert elég undorítóak, és a csatorna, vagy kuka után szívesen belemásznak ételeinkbe, így betegségeket is terjesztenek. Bármennyire is sajnáljuk, sokszor kell irtani őket, amit permetezéssel, vagy zselézéssel szoktak végezni.


Érdekességek a rovarok világából

A legkisebb rovar

Egy tanzániai fürkészdarázs, melynek szárnyfesztávolsága 0,3 milliméter.

Van agya a rovaroknak, bogaraknak?

Hát persze! No nem akkora, mint neked, és kicsit jobban szétosztott, de azért agyszerű. A fejben van 3 kis agycsomó (idegdúc), amely a legfontosabb feladatokért felelős: látás, érzés, mozgatás. A fejhez kapcsolódva a test alsó részén elosztva számos további kis idegdúc van, ami az adott testrész irányításában vesz részt.

Hogyan lélegeznek a rovarok, bogarak?

A rovarok testét légcsövek hálózzák be, a be és kilégzést az izmok mozgása biztosítja.

Milyen színű a rovarok vére?

A rovaroknak nyílt keringése van, ami azt jelenti, hogy nincs vérük, testükben vérnyirok kering, aminek mozgatását a potrohtól a fejig nyúló szívcső végzi.

Milyen a rovarok csontja?

Nincs csontjuk, de testüket kívül kitinpáncél borítja, ami nem csak a testüket tartja meg, hanem védelmet is biztosít számukra. Egyébként a rovarok olyan mintha pont fordítva lennének, mint mi: kívül van a kemény csontot helyettesítő vázuk, és belül vannak az izmaik.

Források: Rovarok a Wikipedia-n

Kapcsolódó tartalmak




[product id=”4492″]

Egy Hozzászólás

  1. Minden Bogár rovar de nem minden rovar Bogár