Tomi és a vakáció – Tomi mesék

Tomi és a vakáció – Tomi mesék dalszöveg, mese szöveg

Tomi matek órán volt, éppen a házit ellenőrizték, de valami nem stimmelt.
– Tomi, hol van az ellenőrzés?!
– Bocsánat Szelénke néni, valahogy kimaradt…
– Ezt nem hiszem el! Ah, vissza kéne menned az óvódába!
– Rendben.
Aztán délután együtt elmentek játszani Tomiékhoz.
– Hú, annyira jó már csak két hét és vége a sulinak.
– Király, idén is jössz velem nyaralni Horvátországba!
– Oh yeah!
– Jujj már ilyen késő van?! Bocs Fiúk, én mentem házit írni.
– Oké, Szia!
– Hali.
Elég sokáig gameltek, végigvitték a 3. szintet is.

Reggel Tomi ásítozva ült be a padba, de gyorsan felébredt:
– Jajj neeee! Peti, elfelejtettem a házit…
– Én is nyugi, de psszt!
– Bendzsi neked megvan?
– Persze, anyukám megírta.
– Kopi neked is kész?
– Á, én már rég lekopiztam.
– Mindenkinek kész a házija? Tomi?
– Bocsánat tanárnő, elfelejtettem.
– Hát nem is vártam mást. Óvóda.
– Hehehe! (osztály)
– Csendet!!!!

Aztán tesi órán kidobóst játszottak:
– Na jó, ennyi volt, betelt a pohár, menjetek ki futni az udvarra!
– Jajj, ne már!
– Ne feleselj, indulás!
– Mindjárt megvan a maraton.
– Igazi iron manek leszünk.
– És jól letermináljuk.
– Csendet! Tomi, ha visszamegyünk a terembe 50-szer leírod, hogy “Nem beszélek, amikor a tanárnéni beszél.”

Együtt sétáltak hazafelé, Tomi alig érezte a kezét a sok irastól:
– Túl vagyok rajta. Már csak pár nap, és itt a szünet. Persze megint annyi házi van.
– Á, én fel sem tudtam írni.
– Nekem sikerült, de a kajámat már nem tudtam megenni.
Ma már nem játszottak, mindenki fáradtan kullogott haza tanulni.

Másnap reggel Szelénke néni már becsöngetés előtt átnézte Tomi füzetét:
– Már megint nincs meg a házi?
– Csak az egyik feladatot nem értettem…
– Ez csodás!
– Benjike mindig megcsinálja a házit.
– Jah, anyuka megírja.
– Hogy mondtad?
– Á semmi.
Aztán jött az olvasás, és a tökfej játék. Aki nem tudta a választ, kapott egy tökfej kártyát, és óra végén akinek legtöbb volt, az volt a legnagyobb tökfej az osztályban.
– Á, nekem ebből elegem van.
– Legszívesebben kilyukasztanám a kocsija kerekét.
– Én meg eltörném a rúzsát.
– Ah, én bezárnám a szertárba Samu mellé hadd parázzon. Hihi.

Éneken legalább kicsit pihenhettek:
– Na Tomi megpróbálod a szólót?
– Kikityembe, kukutyomba, gyere rózsám a kocsimba.
– Ez nagyon szép volt, kis ötös.

– Oh, Gabi néni olyan jó tanár, nála tökfej játék helyett jófej játék szokott lenni.
– Bárcsak ő lenne az osztályfőnökünk!
– Van egy ötletem, kérjük meg az igazgatót, hogy legyen Gabi néni az osztályfőnök!

– Sajnálom gyerekek, Szelénke néni már 30 éve tanít az iskolában, nagyon jók a statisztikái.
– Statisztikai? Miben, a gyerek kikészítésben?
– Fiúk nemá!
– Szóval akkor nem lehet tenni semmit?
– Hát nem… sajnálom. Már csak pár nap a vakációig, addig bírjátok ki!

Végre eljött az osztálykirándulás napja. Tomi felöltözött, bepakolt a hátizsákba, és elment a mosdóba. De nem tudott kijönni, mert hasmenése lett.
– Tomikám jól vagy?
– Hát nem annyira.
– Á, ma itthon maradsz.
– De a kirándulás!
– Így akkor sem mehetsz.
– Mmmm.

A következő héten már újult erővel ment a suliba:
– Tessék tanárnő, itt az igazolásom.
– Csak nem képzeled, hogy elhiszem, hogy beteg voltál? Biztos elutaztatok!
– De hát hasmenésem volt.
– Hehehehe! (osztály)
– No,gyerekek akkor mindenki vegye elő a lapot, és írjon egy fogalmazást a pénteki kirándulásról. Aki nem volt ott, az meg írja le, hogy mit csinált aznap. Hehe. És a pótlás hol van?
– Még nem tudtam, hogy mit kell.
– Mert nem kérted szépen a tanító nénitől!
Tominak nem volt más választása, leírta, hogyan pakolt be reggel, és feküdt az ágyban, hogy jobban legyen.

– Rá ne lépj az orrodra! Lezártalak 5-ösre énekből.
– Az jó, köszönöm. Kár, hogy nem Gabi néni az osztályfőnök.
– Á, Tomikám, az élet egy zacskó gumicukor. Sose tudhatod, milyen ízűt veszel ki!
– Nekem mostanában csak citromos jut, meg fülzsíros asszem.

Otthon hulla fáradtan omlott az ágyba, és a vakációról álmodott:
– Olyan vagy mint egy óvodás!
– Bendzsike mindig megírja.
– Nem képzeled, hogy elhiszem?!
– Ez csodás!
Szerencsére kopogtak az ajtón. Lili volt az Petivel.
– Tomi, csak akkor tudjuk ezt túlélni, ha együtt megcsinálunk megcsináljuk az összes házit. Akkor nem tud mibe belekötni.
– Max. abba, ha van rajtunk pulcsi.
– Vagy ha nincs.
Peti az olvasásban segített Tominak, Lili a nyelvtanban Petinek, Tomi pedig mindenkinek a matekban.

Így ment ez az utolsó napig, mire a táblára végre felkerülhetett a VAKÁCIÓ felirat. Délután az évzárón álldogáltak, és az igazgató beszédét hallgatták:
– … tehát remek évünk volt, megnyertük a kerületi matek versenyt…
– Jah, egyenesen szuper!
– És végül sajnálatos módon idén Szelénke néni nyugdíjba megy.
– Micsoda?
– Az osztályát Gabi néni veszi át.
– Juhéj, mégiscsak jó ez a mai nap!
Tomiéknak ez volt a legjobb évzárójuk, és végre tényleg elkezdődhetett a VAKÁCIÓ!