Lili kertecskéje

Lili kertecskéje dalszöveg, mese szöveg

Egy szép tavaszi napon Lili kiment a kertbe.
– Gyere Dömpi, ma ültetünk a kertecskémbe.
Dompi vitte az ásít, a trágyát és a magokat is.
Felásták a kertecskét, és elültették a magokat.
– Ha minden nap megöntözzük őket, biztos sok-sok fincsi paradicsomunk és paprikánk lesz.
– Nyámi!

Gyorsan kihajtott az első kis növényke,, és pár nap múlva megjelent az első bimbó:
– Huhú., holnapra belőled virág lesz! Ez már tuti!
Reggel Lili izgatottan ment a kertecskébe:
– Jajj ne, ez volt legnagyobb paradicsom palántám. Hmm…
– Biztos a éjszakai nagy vihar leszaggatta.
– Szegényke.

De másnap a következő noveny is eltűnt:
– Ezt nem hiszem el, Foltos bementél a kertembe? Rossz kutya vagy!
– Ez a szeleburdi kutya mindent széttúr…

Lili minden palánta mellé karót szúrt a földbe, és még egy kis kerítéssel is körbevette a kertecskét.
Reggel korán indult a locsolóval, de ahogy kiért a kertbe, nem hitt a szemének:
– Ezt már tényleg nem értem! Én mindent megtettem, mégis eltűnnek a palántáim…
– Én láttam, mi volt az!
– Tényleg? És mi? Egy kecske a szomszédból?
– Nem, a kövecske felmászott a kis növénykére, és ahogy haladt lefelé, szépen megette.
– Dömpi, ne viccelj velem, a kövek nem is tudnak menni, és főleg nem enni!
– Ha nem hiszed, nézz be a bokor tövébe. Oda ment vissza, amikor már jóllakott.

Lili odasetalt és meglátta a kis kövecskét:
– Nini Egy csiga! De aranyos.
– Most már aranyos mi, pedig megette…
– Persze, de szépen kiköltöztetem a kert végébe.
– Neee…. Kérlek, ne vigyél el! Most lett kicsi csigám, és mindig olyan éhes.
– Jajj de aranyos pici csiga… Na jó, akkor kitalálok valamit.
Lili azt találta ki, hogy a bokor mellett készít egy kis csigakertet.
– Kösziii!
– Na ez jó ötlet volt Lili!
Ezután már soha többé nem mentek be Lili kertecskéjébe, és sok sok finom paradicsom, és paprika tudott nőni.