Tomi a sítáborban - Tomi mesék - KerekMese
KerekMese YouTube Csatorna KerekMese YouTube Csatorna KerekMese YouTube Csatorna KerekMese a Twitter-en


Tomi mesék – Tomi a sítáborban

Iratkozz fel Youtube csatornánkra!

Tomiék síelni mennek Ausztriába. Nyugodtan lifteznek fel a hegyre, mert mindenki tud síelni! Vagy mégsem?

  •  
  •  
  •  
  •  

Tomi mesék – Tomi a sítáborban dalszöveg

Tomi a folyosón találkozott Petivel:
– Szia Tomi, mit csinálsz a téli szünetben?
– Ó… hát semmit – mondta Tomi.
– Akkor gyere velem a sítáborba…
– Oké!
Pár nap múlva már indultak is Ausztriába, busszal.
– Jó helyre tetted!
– Bocsi.
Átmentek a határon, fel a hegyekbe, ahol az alagutakat kezdték számolni:
– az első kicsi volt, 250 méteres, aztán közepes jött, 800 méteres, és a végén már giga, 3500 méteres is volt. Összesen 9-et számoltak össze míg odaértek.

Még az nap kimentek a sípályára.
– Na, ki tud itt síelni? – kérdezte az oktató..
– Hát mi! – kiáltotta Peti.
– Háhhh – mordult az oktató fia, és már mehettek is fel a hegyre.
Sílifttel mentek!
Gyorsan felértek, de Tomi még a bakancsát igazgatta:
– Lent találkozunk! – mondta Tomi.
– OK – és Peti már száguldott is a pályán.
– Mi van, szorít a 20 éves bakancsod?
Tomi nagy nehezen nekilendült, és egész jól ment…. az első bukkanóig. Nem tudott felállni. Egyszer csak elkezdett csúszni, és egyre nagyobb sebességgel siklott, egyenesen egy erdei ösvényre.
Ott aztán volt ugrató, hóember, alagút, szellemek, és éles kanyarok… míg végül egy tisztáson állt meg.

Tomi kinyitotta a szemét, de amit látott attól úgy megijedt hogy csak na. .
Próbált szaladni, de térdig süppedt a hóban…
– Helló-Halihóóóó!
– Ó, Te ki vagy?
– Hé, hát nem láttál még Jetit telelni? Nyugi, vega vagyok, nem eszem gyerekeket!
– Huhh, akkor jó.
– De ahogy látom ez a síelés dolog még nem megy olyan jól!
– Igen, elég nehéz, és még a lábamat is feltörte a síbakancs.
– Dehogy nehéz, sitty-sutty megtanulod majd meglátod. Addig is itt egy sebtapasz. – és leragasztották a bibit.
– Gyerünk fel a hegyre!

A Jeti szuper tanár volt, Tomi gyorsan megtanulta a hóekét, mi az a hegyláb, völgyláb, testsúly áthelyezés, és estére könnyedén ment neki a kanyarodás is.
– Kezdésnek egész jó, de a kanyarokban tartsd a térded.
– OK, és köszi az oktatást!

Amikor Tomi leért, Peti már az ajtóban várta:
– Tomi, hol voltál? Pont most indult volna el érted a medicopter. Ígérd meg, hogy máskor nem mész egyedül!
– Dehát én nem…. Ohh, ok, megígérem! 🙂
– Na mindegy… képzeld, holnap verseny lesz az akadálypályán! Ugye te is jössz?
– Hát, persze! – mondta Tomi, és elmentek vacsizni.

Este Tomi levitte a kesztyűjét a sítárolóba, hogy megszárítsa. Ott találkozott az oktató fiával:
– Sok szerencsét holnapra! Szükséged is lesz rá… Háháhhá – mormogja elfele menet.
– Köszi, neked is!

Egyszer csak valaki kopogott az ajtón:
– Ki az?
– Hármat találhatsz! A lokneszi szörny, drakula, vagy a jeti?
– Ja, te vagy az, gyere be!
– Csak egy percre, mert megsülök… Hoztam neked egy kis hegyikecske zsírvaxot. Ezzel bekenjük a léced, és utána olyan gyors leszel, mint a villám.
– Oké, köszi!
– Csak a kanyarokban vigyázz, tudod, feneket be, térdet ki!
– Rendben – mondta Tomi és elment aludni.

Korán reggel kezdődött a verseny: mindenki párban ment. Peti az oktatóval került egy futamba, és Tomi maradt utolsónak, az oktató fiával. Odaálltak a rajtvonalra:
– Hallom tegnap fél nap alatt értél le a hegyről… Majd lent várlak a vacsorával! Vagy a kötszerrel… He-he-he!
-Pip-pip-pip-piiip!

Nekirugaszkodtak a pályának. Tomi az óriás jobb-bal kanyarban jól bedőlt, az alagútban ügyesen lehajolt, és fej-fej mellett haladtak. Aztán jött az ugrató és Tomi szuper-hosszút repült. Csak sajnos a leérkezésnél kicsatolt az egyik léce és a pálya szélén elszállt az erdőbe. Majdnem hasra esett, de valahogy mégis meg tudta tartani magát. Végül pedig úgy ért be a célba, mint egy ágyúgolyó.

– Juhéj, ez ügyes volt Tomi!. Az én haverom! – mondta Peti.
Tomié volt a 2. legjobb idő, csak az oktató előzte le őt egyetlen tizeddel!
– Héj, hol tanultad ezeket a trükköket kisfiú?
– Hát volt egy szuper oktatóm! – mondta Tomi és odakacsintott a Jetinek.

Tomiék pár nap múlva haza is indultak. A busz ablakán át még utoljára megnézték a kedvenc hegyüket, amikor Peti egy fura alakot látott, aki a hegyen integetett:
– Úúú, Odanézz Tomi! Egy Jeti!
– Á, az nem Jeti, csak egy igazi hegyi medve bulis síruhában! – mondta Tomi, és hosszan integetett…

Vélemény, hozzászólás?

A kötelező mezők jelölése: *.


*