Tomi fogat mos – Tomi mesék

Tomi fogat mos – Tomi mesék dalszöveg, mese szöveg

Tomi a kertben homokozott Petivel. Pont kész lett a vár.
– Hú de késő van, megyek aludni, csak előtte még fogatmosok! Szia Tomi!
– Szia Peti… – mondta Tomi és besétált a házba.

De Tomi nagyon álmos volt. – Áh… majd holnap fogat mosok! Te se mostál ma fogat, ugye Foltos!?
Bebújt az ágyba, és egy perc alatt elaludt.

Álmában össze-vissza forgolódott, és amikor felébredt, nem találta a villanykapcsolót sehol… Feltápászkodott, de nem hitt a szemének! Fehér hegyeket látott, sötét volt, és meleg, a föld pedig gumis, mint egy ugrálóvár. Elindult, hogy kiderítse, hová keveredett…

Ahogy közelebb ért, látta, hogy a hegyek lábánál csúnya zöld lények kalapáccsal ütik-verik a sziklát, mellettük meg egy tucat katona lövöldözi őket.

– Jaj, ez fáj – szólalt meg egy dübörgő hang. Az egyik fog volt az.
– Ne tegyétek ezt velem, hát mindjárt kilyukadok!

Tomi odament az egyik katonához:
– Jó napot! Mi történik itt?
– Ó, ne is kérdezze! Baci támadás van, és épp a fogakat próbáljuk megvédeni a szuvasodástól!
– De minek?
– Minek, minek! Mert a szuvasodás a fogak legádázabb ellensége. Ha nem védjük meg őket, a végén még kilyukadnak, és kiesnek. Akkor bizony már csak a műfogsor marad!
– Jujj! Akkor segíthetek? – kérdezte Tomi.
– Persze, itt egy tisztító fegyó. Lője a bacikat maga is!
– Oké – mondta Tomi. Ügyesen célzott, és egymás után tisztította a bacikat, akik a lövésektől egy szempillantás alatt virággá változtak.
De még így is egyre többen és többen voltak.
Szerencsére jött egy szállítmány szappan-gránát, amivel sikerült visszaverni a támadást.

Legalábbis egy időre…
– Uram, egy szörnyfúró érkezett!
– Jajj ne! A gazda ezek szerint nem mosott fogat este..
– Uhh, de gáz… Most akkor mi lesz?
– Ezen már csak a fogkefe segíthet. Menjen az agyba, és vegye rá, hogy mosson fogat a gazda. Addig mi valahogy kitartunk.
– Oké, de merre induljak?
– Arra, a 32-es érsztrádán!

Tomi rohant a 32-es kapuhoz, és egy parkolóba ért, ahol rengeteg jármű állt: egy zöld tápanyagszállító, egy kék oxigénszállító, és egy fekete salakanyag szállító, de szerencsére talált egy piros sporkocsit is… Beült és már száguldott is a sztrádán.

Gyorsan megérkezett, kiszállt és az agylifthez sétált. (öreg pesszimista, Tomi kitartó)
– Hová tetszik? – kérdezte a liftes bácsi.
– Az agyba kell mennem.
– Ugyan minek?
– Ráveszem, hogy a gazda mosson fogat!
– Á, reménytelen…
– De én akkor is megpróbálom!

Tomi kilépett a liftből.
– Jajj, itt hogy jutok át?
– Mondtam, hogy reménytelen…
– De én akkoris megpróbálom! – mondta Tomi és már át is ugrotta a lyukat.

Hirtelen ott állt mellette a liftes bácsi is.
– Héj, hát maga meg hogy jutott ide?
– A távirányítóval.. De látom, magának túl nagy volt az az ugrás! Mutassa, hadd lássam el a sebét… – a liftes bácsi szépen leragasztotta a bibit.

Tomi az agykapcsolódoboz elé lépett. Ki akarta nyitni, de a doboz kódot kért.
– Ó, ne! Milyen kód lehet ez?
– Reménytelen, mondtam én…
– Nem tudja véletlen a kódot liftes bácsi?
– Hát de, végülis tudom: 1,2,3,4.
– Ó Köszönöm – mondta Tomi miközben bepötyögte a számokat
A doboz kitárult, de legalább 100 drót volt benne össze-vissza.
– Most melyiket kössem össze?
– Azt csak a karbantartók tudják… reménytelen…
– Én azért megpróbálom!

Próbálta a sárgát a kékkel, – (horkolás) – de az nem volt jó.
Próbálta a pirosat a hupililával, – (kéz rángás) – de az se működött.
Végül a narancssárgákat kötötte össze.
– Kész! – kiáltotta elégedetten.
– Megmondtam, hogy menni fog ez…

Tomi felébredt, kiugrott az ágyból, a fürdőbe szaladt, és olyan alaposan mosott fogat, mint még soha! (fogak habban, felül fogkefe) Azután visszafeküdt aludni…

– Micsoda megváltás!
– Parancsnok, jelentem a támadást a fogmosás segítségével visszavertük!
– Á ez semmiség! (liftes is megjelenik)

Tomi másnap is sokat homokozott Petivel, még egy erődöt is építettek, és este már nem felejtett el fogat mosni. Sőt, még Foltosnak is vett egy saját fogkefét!