Bolygók a naprendszerben - gyerekeknek, egyszerűen
KerekMese YouTube Csatorna KerekMese YouTube Csatorna KerekMese YouTube Csatorna KerekMese a Twitter-en

Bolygók a Naprendszerben

Ismerd meg a Nap körül keringő bolygókat, a törpebolygókat és a csillagászat érdekességeit!

Bolygók a Naprendszerben

A Napot és a körülötte keringő bolygókat együtt Naprendszernek nevezzük. A Nap egy csillag, a Naprendszer pedig egy csillagrendszer. A Naprendszer 200-400 milliárd másik csillagrendszerrel együtt alkotja a Tejútrendszer nevű galaxist. Napunk a galaxis Orion nevű spirálján helyezkedik el. A csillagrendszerek felében egy csillag van, a maradék többes csillagrendszer, amelyben 2 vagy még több “nap” veti fényét a bolygókra.

De maradjunk a mi kis Naprendszerünknél! Ma 8 bolygót és 5 törpebolygót ismerünk (a Plútó 2006-tól már csak törpebolygónak számít)

Bolygók a naprendszerünkben
Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó, Haumea, Makemake, Eris
(a bolygók vastaggal, a törpebolygók vékonnyal szedve)


Kőzetbolygók

Föld-típusú bolygóknak is nevezik őket, mert mindegyik szilárd felszínű, méretük hasonló a Földéhez, és csak kettő, vagy kevesebb holdjuk van.


Merkúr

Merkúr

A Naphoz legközelebbi bolygó, és egyben a legkisebb is. Valóban forró, átlagosan 170°C van a felszínén, de míg a nappali 430°C -ot egyetlen napernyővel sem bírnánk, úgy az éjszakai -170°C-ban sem segítene a bundakabát. 88 nap alatt kerüli meg a Napot.

Nagyon hasonlít a mi holdunkra, van rajta sok kráter, és nincs légköre, viszont a közepén egy óriási vasmag van, ami miatt gyenge, de állandó mágnese mező veszi körül. A legendás Messenger űrszonda 2008-ban közelítette megy először a Merkúrt, és 2012-ben a NASA már teljes, 3D-s Merkúr térképet készített. Ekkor hozták nyilvánosságra, hogy vízjég, és szerves vegyületek nyomait fedezte fel a Merkúr északi pólusánál lévő kráterekben. Az űrszonda komoly vulkáni tevékenység nyomait is felfedezte.

Vénusz

Vénusz

A Naptól számított második bolygó, amely a római istennőről kapta a nevét. Körülbelül 224 földi nap alatt kerüli meg Napot. A földről nézve a Hold után a második legfényesebb égitest, ezért Esthajnal csillagként is ismerjük (bár nem csillag). Régi korokban nagy segítség volt az utazóknak, hajósoknak a tájékozódásban.

Hasonlít a Földre, testvérbolygónak is hívják, mert hasonló a mérete és a tömege is. A nagyrészt szén-dioxidból álló légköre nagyon sűrű, a földi levegőnél 93-szor nehezebb, így a felszínen olyan hatalmas nyomás uralkodik, mint az óceánokban 1 kilométeres mélységében. A bolygót kénsavas, gyorsan mozgó és vastag felhőréteg borítja, így a felszín nem látható. Ez a felhő veri vissza a napfényt és teszi a Vénuszt az égbolt egyik legfényesebb pontjává.

A bolygó megfigyelése nem volt éppen egyszerű, a Venyera szondákból a hetedik tudott leszállni a felszínre, de csak 23 percig tudott adatokat küldeni. A felszínt a Magellan szonda szinte teljesen feltérképezte, ma a Venus Express kering a bolygó körül a légkörét tanulmányozva.

Föld

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. Ezt a bolygót ismerjük leginkább, több millió fajta élőlény él rajta, köztük mi, emberek is. A föld kb. 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, és úgy 1 milliárd évvel később már meg is jelent rajta az első élet.

A Föld felszínének 71%-át víz takarja, a maradék pedig kontinensek és szigetek formájában szilárd föld. A tudósok kutatásai alapján a Föld még kb. 1,5 milliárd évig lesz élhető bolygó, utána az egyre erősebb napsugárzás káros hatásait már nem tudják elviselni a mai élőlények. A Földnek egy holdja van, ami egy korábbi meteor becsapódáskor szakadt ki a bolygó anyagából. A Hold nagyban befolyásolja az életet a Földön, például neki köszönhetjük a tengereken az árapály jelenséget.

Mars

Mars
A Mars a Naptól számított negyedik bolygó, szokták vörös bolygónak is hívni, a felszínén levő vas-oxid vörösesbarna színe miatt. A bolygó tömege csak tizede a Földünkének, de van két holdja a Phobosz és a Deimosz. Egy marsi nap (sol) 4 óra 39 perc 35 másodperc. Hasonló dőlése van, mint a Földnek, így a Marson ugyanolyan évszakok alakultak ki, mint nálunk, viszont a földi légköri nyomásnak csak a százada mérhető, mert a légköre igen ritka.

A Marson nincs óceán és így „tengerszint” sem, e helyett a nulla magasságnak a bolygó közepétől 3396 km-es távolságot választották. Itt található a Naprendszer legnagyobb hegye, az Olympus Mons, amely 27 kilométer magas és 600 km átmérőjű. A Valles Marineris nevű hasadék pedig 4000 km hosszú, és van, ahol 200km széles, és 7km mély.

A Föld után ez a legjobban kutatott bolygó, az oda küldött űrszondák az élet nyomait kutatták. Legutóbb a Spirit, az Opportunity és Curiosity által készített felvételeket, kutatási eredményeket ismerhettük meg. 2013 novemberében útnak indult a Maven űrszonda is, amely a légkört kutatja majd.

A Marson találtak jeget és tudjuk, hogy régebben egy Atlanti-óceán méretű tenger is volt a felszínén. A tudósok úgy gondolják a légkör sokat változhatott, és korábban a Marson – mikrobális – élet is kialakulhatott. A Marsra 26 havonta tudunk gazdaságosan szondákat küldeni, így kb. 2 évente terveznek újakat küldeni, az első emberi utazást 2020-2030 között várhatjuk. Az emberiség további célja lehet a Mars kolonizálása, tehát az emberek nagyszámú letelepítése, majd a terraformálás, amely során a Marson a Földihez hasonló körülmények kerülnek kialakításra.

Az első telepeseket talán a Mars One néven elhíresült program juttathatja a vörös bolygóra, amely a tervek szerint tévés közvetítéssel finanszírozza majd a hatalmas költségeket.


Óriásbolygók

Gázóriásoknak is nevezik őket, mert főleg gázból állnak, méretük sokkal nagyobb a földnél, és több, mint tucatnyi holdjuk van.


Jupiter

Jupiter
A Naptól számított ötödik bolygó, és a legnagyobb tömegű és méretű bolygónk. A Nap tömegének csak ezrede, de az összes bolygónál 2,5-ször nehezebb egymaga.

A Jupiter 85-90%-ban gázból áll (hidrogén, hélium), de van egy kis szilárd magja is, ami még így is a Föld tömegének legalább tízszerese lehet. A szilárd magot “fémes” hidrogén borítja, melyet folyékony hidrogén, majd hidrogén gáz vesz körül. A légkör tetején kristályokból álló felhők úsznak sávonként különböző sebességgel, ráadásul ellentétes irányba mozogva. A sávok határán óriási viharok keletkeznek, pl. a Nagy Vörös Folt, ami már az 1600-as években is olyan volt, mint ma.

A Jupiteren egy nap 10 órás, de a Napot csak 11,86 év alatt kerüli meg. Ennek a bolygónak van a legtöbb holdja, 63 égitest kering körülötte, amiből 4 nagy és gömb alakú hold: az Io, az Europé, a Kallisztó, és a Ganümédész. Érdekes, hogy a Ganümédész még a Merkúr bolygónál is nagyobb méretű. Az Europén tudjuk, hogy a felszíni jég alatt óriási óceán hullámzik, amelyben akár élet is kialakulhatott. Egy halvány – a Földről nem észlelhető – gyűrűrendszere is van a bolygónak, melyet a holdakról távozó por alkot.

A bolygót számos űrszonda vizsgálta, a legértékesebb adatokat a Galileo gyűjtötte 1995-2003 között.

Szeturnusz

Szaturnusz
A Szaturnusz a Naptól számított hatodik bolygó, a második legnagyobb bolygónk. Tömege harmada a Jupiterének, de térfogata csak 20%-al kisebb, az egyetlen bolygó, amelynek sűrűsége kisebb, mint a vízé. A Szaturnusznak is lehet szilárd magja, felépítése hasonló a Jupiteréhez: nagy részt hidrogén gáz alkotja, felszínén kristályokból álló felhők áramlanak. A felhők itt is sávosak, nagy viharokat alkotnak, de sokkal halványabbak. Itt mérték a naprendszerben a legnagyobb szelet, ami 1800 km/h sebességű volt.

A Napot 29,5 év alatt kerüli meg, és 10,5 óra alatt fordul meg tengelye körül.

A Szaturnusz ismertetőjele a hatalmas gyűrűrendszere, ami kb. 100 000 km széles, de átlagosan csak 20 méter vastagságú! A gyűrűk porból állnak, amik a bolygó keletkezésekor, vagy más égitestek ütközésekor keletkezhettek.

61 holdja közül egyetlen nagy méretű van, a Titán, amely az egyetlen hold, ami rendelkezik légkörrel is. Feltételezések szerint a légkör hasonlít az ősi földihez, és a felszínen metán tavak is vannak.

A bolygót utoljára a Cassini–Huygens űrszonda vizsgálta 2004-ben, de a föld körüli űrtávcsövekkel is megfigyelik a tudósok.

Uránusz

Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója, a gázóriások közül a legkisebb tömegű, de még így is 14-szer nehezebb Földünknél. Az Uránusznak is van egy kis szilárd magja, de a tömeg nagy részét a vastag, fagyott köpeny adja, ami vízjégből, metánjégből és ammóniajégből áll.

Ezt a bolygót az ókorban nem ismerték, bár több csillagász is megfigyelte, csillagnak vélték, bolygóként csak 1781-ben azonosították.

84 év alatt kerüli meg Napunkat és az egyetlen bolygó, amely “az oldalán fekszik”. Tehát nem vízszintesen pörög, mint egy búgócsiga, hanem függőlegese, mint egy biciklikerék. Ennek köszönhetően ha a felszínen lennénk, 42 évig látnánk a napot, majd 42 évig tapasztalnánk éjszakát.

27 holdját ismerjük, melyek közül 5 valódi hold, a többi rabul ejtett aszteroida. 1977-ben felfedezték, hogy az Uránusznak is van gyűrűrendszere, bár ez is elég halvány, és csak pár kilóméter széles. Az Uránusz közelében eddig csak a  Voyager–2 űrszonda járt, 8000 képet készített a bolygóról és a légkörét, mágneses mezőjét is mérte.

Neptunusz

Neptunusz
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legtávolabbi bolygó a Naprendszerben, az Uránusz ikertestvére. Átmérője picit kisebb, tömege picit nagyobb, mint testvérének, de itt is viszonylag sok a metán, aminek a kék színét köszönheti a bolygó.

A Neptunuszon egy év 164,79 évig, egy nap pedig 16,11 óráig tart. Galilei még csillagként azonosította, az Uránusz mozgását vizsgálva találták ki, hogy léteznie kell még egy bolygónak, és 1846-ban találták meg ezt a kék bolygót. 14 holdja van, amelyek közül csak a Triton nagyobb méretű, valódi hold. A Triton azért különleges, mert a Naprendszerben szokásos keringési iránnyal ellentétesen kering.

A Neptunusznak is van gyűrűrendszere, de csak néhány 10 km szélességű, így nem szokták ábrázolni. A bolygót csak a Voyager–2 űrszonda közelítette meg 1989-ben, ami jelenleg energiatakarékos módban halad a Naptól távolodva, hogy 2016 körül elsőként végezze a bolygóközi tér és a helioszféra vizsgálatát.


Törpebolygók

A törpebolygók főleg szilárd anyagból állnak, méretük kisebb a Merkúrnál, de nagyobb a holdaknál, és akár 5 holdjuk is lehet (mint a Plútónak).

Törpebolygók a Naprendszerben


Ceres

A Ceres a legkisebb ismert törpebolygó. Különlegessége, hogy a normális bolygók között helyezkedik el, pontosabban a Mars és a Jupiter között.

Gömb alakú, átmérője 950km és tömege mindössze a Hold tömegének 4% körül lehet. Felszíne valószínűleg jégből, ásványokból, agyagból állhat, belsejében kőzetmag rejtőzik, felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán lehet.

A Ceresről a legjobb képet 2003-2004-ben a Hubble űrteleszkóppal készítették, az első űrszonda, a 2007-ben indult Dawn műhold 2015-ben éri el.

Plútó

A Plútó a legkisebb bolygó volt, 2006-ban a tudósok törpebolygónak minősítették, de így legalább a törpebolygók között a 2. legnagyobb lett (az Eris után).

A Pluto tömege csak egyötöde a Holdénak és mérete is kisebb. A felszínén fagyott nitrogén található, amely napközelben felengedve vékony légkört alakít ki.

A Plútó mellett egy magához képest óriási méretű holdat, a Charont is láthatjuk. A Charon fele akkora tömegű, mint a Plútó, és ezért a két égitest egymás körül kering. További ismert holdjai még a közepes méretű Nix és a Hydra, és a 2011-2012-ben felfedezett Kerberos és Styx is.

Haumea

A Haumeát csak 2004-2005-ben fedezték fel. Tömege a Pluto harmada, alakja ellipszisre emlékeztet, kétszer olyan hosszú, mint amilyen széles. Két holdját ismerjük, és azt tudjuk, hogy 285 év alatt kerüli meg a Napot.

Makemake

2005-ben fedezték fel ezt a gömb alakú, ismert holdakkal nem rendelkező törpebolygót. Átmérője a Plutoénak 3/4-e, ezzel a 3. legnagyobb törpebolygó. Felszínén valószínűleg -240 °C-os hőmérséklet van, ezért azt gondolják, hogy metán- és etánjég borítja.

Eris

A legnagyobb ismert törpebolygó, átmérője 2300 km, tömege 27%-kal nagyobb a Plútó tömegénél. Őt is 2005-ben találták meg, egyetlen holdja a Düsznomia.

A Naptól körülbelül háromszor messzebb kering, mint a Plutó, és a keringési ideje 560 év.


Érdekességek a bolygókról

Milyen messze vannak a bolygók?

A rajzokon, videókon közelinek tűnnek, de valójában nagyon messze vannak. A Földhöz legközelebb a Vénusz van, kb. 40 millió kilóméter távolságban. A Föld a Naptól 150 millió kilóméterre kering, de Neptunusz 30-szor ilyen messze van a Naptól. A Föld és Mars távolsága 6100-szor akkora, mint a Föld mérete.

Mekkorát ugranék a Marson?

A Marson a Földi gravitáció 38%-a mérhető, így ha otthon fél méter magasra tudsz ugrani, ott 2,6-szor nagyobbat, 132 centimétereset is ugorhatnál!

Hogy találhatnak meg az UFO-k?

A Voyager-2 űrszonda fedélzetén elhelyezték “A Föld hangjai” nevű aranyozott felületű réz lemezt, amelyen 55 nyelvű köszöntést – magyar nyelvűt is – hangokat (gyereksírás, nevetés, kutyaugatás), néhány zenei mű részletet és 115db képet helyeztek el a tudósok. Az ilyen lemez nem egyedi, számos űrszonda vitt hasonló információkat az űrbe – azt remélve, hogy egyszer idegen civilizációk megtalálják majd, és tudomást szereznek a Földi életről.

Források: Naprendszer a Wikipedia-n

Kapcsolódó tartalmak



  •  
  •  
  •  
  •  

Permalink

Vélemény, hozzászólás?

A kötelező mezők jelölése: *.


*




FIGYELEM! A KerekMese webáruházban nyári szünet van. Nyár végén újra jelentkezünk!